2012. május 10., csütörtök

Egy sztori George Clooney-ról

Ma már a távoli múlt homályába vesző legenda, de George Clooney, aki napjaink egyik ikonikus világsztárja, annak idején a "Vészhelyzet" című, a kedd estéket hosszú éveken át bearanyozó kórházsorozatban alapozta meg a hírnevét. Ő volt Ross doki, a nők millióinál kóros térdremegést generáló, szíveket tipró gyerekorvos. Amikor végül kiszállt a sorozatból, az világszerte megdöbbenést keltett, Rajongók ezrei vonultak "Nincs igazság" feliratú transzparensekkel az utcára, és követelték vissza az ellenállhatatlanul néző doktort. Hiába. Clooney kitartott az elhatározása mellett, és csak évekkel később, egy Playboy nagyinterjúban mesélte el, miért is lépett ki. Tovább adom, mert tanulságos.

Szóval az történt, hogy Clooney abban az időben már sztárnak érezhette magát, persze csak televíziós mércével mérve. Nagyon sokan ismerték, nagyon sokan rajongtak érte, egy szakajtó pénzt keresett, volt neki dögös felesége, menő autója, és egy amolyan klasszikus tengerparti háza. Tudod, az a fajta, ami cölöpökön áll, csupa üveg, és hatalmas, a tengerre néző terasza van, amit mindennap cuftig összeszarnak a sirályok. Szóval megvolt mindene, amire halandó ember vágyhat. Vagy talán mégsem?

Clooney rokonságában volt egy nagybácsi, akiért gyerekkora óta rajongott. Az öreg mindig grandiózus kalandokról mesélt neki, a kis Gyurika pedig tátott szájjal hallgatta. Ezeknek a kalandoknak volt egy közös nevezője: sosem történtek meg. A nagybácsi valami szimpla irodistaként gyűrte az éveket, de állandóan arról ábrándozott, hogy mi mindent fog majd megvalósítani. Sajnos ezek a kalandok sosem keltek életre, és a Kaszás egy napon úgy döntött, nem ad több esélyt.

Clooney az interjúban elmesélte, hogy ott ült a nagybácsi halálos ágya mellett, fogta a kezét és majd beleszakadt a szíve. Beszélgetni nem tudtak, az öregnek már nem volt tiszta a tudata. Aztán történt valami. A nagybácsi néhány pillanatra magához tért, eléggé ahhoz, hogy megismerje kedvenc unokaöccsét. Intett neki, hogy hajoljon közelebb. Egyetlen szót tudott kipréselni magából, és előre elnézésedet kérem, de ezt most muszáj pontosan idéznem: elbasztam.

Röviddel ezután meghalt. Clooney pedig egész úton hazafelé gondolkodott. És rájött, hogy legyen bármennyire irigylésre méltó is az élete, ő bizony nem erre vágyott. Ami ezután következett, azt nyugodtan nevezhetjük jelentős fordulatnak. Elvált a feleségétől, eladta a tengerparti kéglit és kiszállt a sorozatból.

Aztán elindult meghódítani Hollywoodot. Mert pontosan tudta, hogy valójában milyen filmeket szeretne készíteni. A hódítás persze nem indult kompromisszummentesen. eleinte meg kellett elégednie az alfahím-típusú skatulyaszerepekkel, amelyek mélypontját talán a Batmannel érte el. De nem adta fel, és ma már gyakorlatilag azt csinál, amit akar. Ami engem illet, mindig is bírtam a búráját, a "Mint a kámfor" és az Ocean's-filmek külön zugot kaptak a szívemben. De az igazi, eufórikus visító görcsöt a "Kecskebűvölők" c. alkotásával hozta ki belőlem. Aki képes ilyen filmet csinálni és szupermacsó létére ilyen szerepet eljátszani, arra én nem tudok szimpla halandóként tekinteni.

Miért írtam le mindezt? Azért, mert ha eltekintünk a paraméterektől, a sztori nagyon is tipikus. Annyi embert látni, aki rossz falnak támasztotta a létráját, aki rossz szekeret tol! Miért van ez? Sok oka lehet. Van, akit az elismerés utáni vágy hajt. Van, aki apunak vagy anyunak próbál megfelelni. Van, akit maga alá gyűrt a versenyszellem. Van, aki egyszerűen bizonyítani akar.

Alapvetően ezek egyikével sincs baj. A baj azzal van, ha ez nem tesz boldoggá. És általában nem tesz. Kevés kivételtől eltekintve célokat lízingelni nem egészséges. Nincs is rá szükség. Mindenkinek van veleszületetten saját célja. Hogy ez honnan jön, az még erősen találgatás tárgyát képezi, de hogy van, az tény. És a boldogság azzal arányos, mennyire vagyunk képesek ragaszkodni ehhez a célhoz. Azért pedig, ha hagyjuk magunkat elsodorni tőle, nem kárpótol semmi. Nem állítom, hogy szegénynek lenni jó. De azt állítom, hogy a gazdagság nem véd meg automatikusan a nyomorultságtól. Attól csak az véd meg, ha képes vagy a saját küldetéseddel törődni, legyen bármi is az. Nyomorult persze az is lehet, aki megszállottan ügyködik az életcélján, mert ezt is lehet hülyén csinálni. Szóval a tuti az, ha a saját célodat követed és okosan.

Még februárban tartottam egy, valamelyest a témába vágó előadást a kaposvári klubunkban. Ha van kedved, töltsd le és hallgasd meg. Lévén ez a klub elég bensőséges hangulatú, így a stílus hagy némi kívánnivalót maga után. A felvétel minősége is erősen fapados. De ha túl tudod tenni magad ezeken, talán találsz benne valamit, amitől gazdagabb leszel.


Letöltés:


Ismerd meg Önmagad! (80 perc kb. 75 MB)

Nincsenek megjegyzések: